Gyermektábor
2024 nyarán a már megszokott módon egy szép, tartalmas hetet tölthettek együtt el az egyházközség gyermekei. A hét tele volt érdekes, kreatív és hasznos kikapcsolódási lehetőségekkel.
Sikerült eljutnunk a gyermekekkel a hét folyamán a Pénzmúzeumba, ahol sok érdekességet láthattunk. A Minipoliszban minden résztvevő gyermeki örömmel játszott. A Szikla kápolnába is betérhettünk egy látogatásra, mely nagyon felemelő élményt nyújtott mindenki számára. Lelkinapot is tartottunk a parókián, Szent Liturgiával megszentelve, de volt még sport, kézműves foglalkozás, mesenézés is a hét folyamán. A közös étkezések alatt a gyermekek kicsit megpihenhettek, feltöltődhettek testileg is.
Fontosnak tartjuk, hogy az ide érkező gyerekek minél több nyári élménnyel gazdagodjanak, valamint az egyházhoz is közelebb érezzék magukat. Közösséget kovácsoltak, hiszen a gyermekek jelentik az egyház alapköveit, rájuk lehet majd építeni. Nem mellesleg a gyermekek szüleinek is szerettünk volna segíteni abban, hogy a nyárból megoldjunk számukra egy hetet a gyermekek felügyelet miatt.
Családi nap
A szép nyárra hálával emlékezve immár 5. alkalommal köszöntöttük az új egyházi évet, s az új iskolai tanévet szeptember 8-án, vasárnap, egy családi nap keretében.
Az ünnepi Szent Liturgiát parókusunk, Zuró József (Jozsó) atya vezette, aki mindannyiunk figyelmét felhívta arra, hogy közös a célunk a fejlődés útján, amely sok lehetőséget és örömöt tartogat önmagában. Lehet, hogy különböző mértékben kaptunk talentumokat, de mindenkinek megvan a lehetősége a fejlődésre és az együtt haladásra. A liturgiát így ajánlottuk mindannyiunkért, egész közösségünkért, hiszen a szeptember 1-je mindenkinek új kezdetre adott lehetőséget. A liturgia végén a gyermekeket, s a tolltartóikat, a kisebbeknek még az alvókájukat is megáldotta a parókus, hogy az Isten áldása legyen egész éves munkájukon.
A liturgia után Dr. Csókay András professzor úr előadását, tanúságtételét hallgathattuk meg. Rendkívül megható és tanulságos volt, s mindannyiunk életét megérintették professzor úr szavai.
Közben az udvart gyermekek sokaságának jókedvű hangja töltötte meg. Nagy örömüket lelték kicsik és nagyobbak is az ugrálóvárban, a fociban, a csocsóban és pingpongasztalban. A gimnazista gyermekeink csillámtetkót is készítettek a kisebbeknek.
A közös ebéd elfogyasztása után a szokásos must is felkerült az asztalra, amelyet gyermekeink készítettek el Ujhelyi Pista bácsi vezetésével.
Jó volt együtt kezdeni az új évet ismét, hiszen megerősödhettünk közösségünkben, s újra meggyőződhettünk abban is, hogy az Isten áldása mennyire jelen van parókiánk életében.
Lelkigyakorlat Máriapócson
Az idei év szeptemberében között már több éves hagyományt követve egy csodálatos máriapócsi zarándokúton vehettünk részt.
A zarándoklatunk hétvégéje, péntek esti megérkezésünkkel kezdődött. A hangulatos és barátságos személyzettel bíró szálláshelyünket elfoglaltuk, ezután finom vacsora következett. Ezt követően a Máriapócsi Szent Mihály Főangyal Görögkatolikus Templomban, csak a mi közösségünk számára lehetővé tették, hogy üdvözlő imádsággal köszönthessük a könnyező Istenszülő Szűz Anyát. Este közös beszélgetést tartottunk, ami arra adott lehetőséget, hogy még jobban összekovácsolja a közösséget.
Szombati napunk egy finom reggelivel vette kezdetét. Jozsó Atya gyóntatást végzett a templomban a délelőtti órákban. Megnéztük a Fatemplomot, amely ma már ugyan egy másolat, de ennek helyén állt az eredeti, amelyben az első könnyezéseket észlelték. A Családvárban hatalmas lelki feltöltődésű előadást tartott Jozsó Atya nekünk. Finom ebédet követve, Jozsó Atya kedves meglepetése, hogy közösségünkben születésnapját ünneplőt, a kedvenc süteményével lepte meg, melyből mindannyian részesültünk. Ezt követően egy kis történelmi feltöltődés gyanánt a Kállay kúriában tettünk egy kirándulást, amelyben a tárlatvezetés nagyon tartalmas és érdekes volt idegenvezetőnk előadásában. A tárlat tematikája, előcsalta még a felnőttek szemében is a rég nem látott őszinte gyermeki csillogást. Külön öröm volt számunkra, hogy az időjárás az egész hétvége alatt rendkívül kedvezően alakult sok-sok napsütéssel. Visszaérkezve Máripócsra, Szent Liturgián és vecsernyén vettünk részt. A vacsorát követve, ismét beszélgetést tartottunk,de ezúttal közös énekléssel egybekötve, ami még hangulatosabbá tette az estét.
Vasárnap reggel 7 órától Utrenyén vehettünk részt, ezt követően a finom reggeli után 10 órától Szent Liturgia következett. A Liturgia után a megvásárolt kegytárgyakat Jozsó Atya megszentelte. Mindezek után elköltöttük együtt az ebédet, a meglepetés sütemény ezúttal sem maradt el, aminek ismét nagyon örültünk. Ebéd után, visszamentünk a templomba elbúcsúzva a könnyező Istenszülő Szűz Máriától, a mihamarabbi találkozás reményében.
Reméljük, hogy közösségünk a hagyományt követve, még számos éven át erőben, egészségben, együtt zarándokolhat erre a gyönyörű és más szent helyekre is. Mert a közösség építő ereje összekovácsol és biztonságot ad.
Templombúcsú
A templombúcsú a kispesti ősz megkoronázása volt. Kovács István dunaújvárosi parókus atya vezette a Szent Liturgiát, prédikációját azzal kezdte: “Kispesten látszik, hogy összetartó és szerető közösség van, akik egyre jobban formálódnak, szeretnek együtt lenni és szeretnek beszélgetni is egymással.” Az egyházközség védőszentje, Aranyszájú Szent János a beszéd által nagyon sok mindent vitt véghez. Szavaira tömegek gyűltek össze, mindenki meg akarta őt hallgatni, hiszen csodálatosan beszélt. És amit ott hallottak az emberek, az közösséggé kovácsolta őket.
A búcsú Liturgia végén szokás szerint átadtuk az Aranyszájú Szent János-díjakat. Közösségi munkájáért Aranyszájú Szent János-díjban részesült Pősze Miklós, aki bölcs kora ellenére szinte minden szabadidejében újult erővel dolgozik a templom körül.
Posztumusz Aranyszájú Szent János díjat kapott Dr. Sasvári László, aki nagy tiszteletben állt a kispesti közösség előtt. Rengeteget tett azért, hogy az ország különböző területein élő görögkatolikusok életkörülményeiről, a szórványról minél több ismeretet szerezzen és ezeket könyv formájában publikálja. Az ifjúságot egész életében próbálta bevonni az egyházközségi életbe, ő volt a budapesti cserkészek lelke. A díjat unokája vette át.
A templombúcsú ünneplését közös ebéddel folytattuk az udvaron, ahol a hideg ellenére örömteli hangulatban futkároztak a gyerekek és gyönyörködtek bennük az idősek.
Minden programunkon nagy segítséget jelentett, hogy a pályázat által be tudtunk szerezni egy rendezvénysátort, a gyermektábor és a családi nap ideje alatt 35 fok fölötti volt a hőmérséklet, így az árnyékban könnyebben viselték a gyermekek az időjárás kihívásait. Ősszel pedig az eső ellen védett minket a sátor az egyházközségi búcsú ideje alatt.
A programok a NEAO-KP-1-2024/6-000008 azonosítószámú pályázat által valósultak meg.
NEAO-KP-1-2024/6-000008
„A kispesti görögkatolikus KÉP-K(özösség)ÉP(ítés)”
A programok a NEAO-KP-1-2024/6-000008 azonosítószámú pályázat által valósultak meg